<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Cloudwalker - A Felhőjáró</provider_name><provider_url>https://cloudwalker.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Nighthaven</author_name><author_url>https://cloudwalker.cafeblog.hu/author/Nighthaven/</author_url><title>Úton</title><html>&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px; COLOR: #e60099; FONT-FAMILY: Times New Roman&quot;&gt;Az érzéseket teremtjük. Míg az örömöket inkább spontán éljük meg a fájdalmakat már inkább tudatosan. Minta szeretnénk fájni. Vajon ha valami fájt sok évvel ezelőtt miért nem fáj most? Valódi volt vagy&nbsp;csak egy illúzió? De ha most nem fáj, miért tudunk annyira belemászni újra, hogy újra, ha csak halványan is, érezzük azt amit akkor? Egyértelműen manifesztáltuk magunkban ezeket az érzéseket. Vannak valódi és nem valódi érzések? Ha most nem fáj, ami akkor fájt, az vajon valódi volt?&nbsp;Csak akkor fáj valami, ha igazán akarjuk. Miért akarjuk? Vajon azért, hogy érezzük, nem vagyunk kőből és tudunk érezni még? Mintha könnyebben tudnánk magunknak szomorkodni valót találni, mint örömködni valót. Pedig nem&nbsp;így kellene lennie. Remélem mindenkinek csodaszép, pihe-puha, hófehér karácsonya volt, legalább odabenn a lelkében. Ugyanis minden ott kezdődik:)&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px; COLOR: #e60099; FONT-FAMILY: Times New Roman&quot;&gt;G&nbsp;&nbsp;&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>