Origó
2008 szeptember 26. | Szerző: Nighthaven |
Azt hiszem elveszítettem a középpontom. Kiszédültem belőle. Talán ezért nem is igazán írtam és írok. Keresgélek. De lassan visszatérek. Az ember keresi az értékeket az életében, ami fix pont lehet, támaszkodhat rá és lehet kiindulópont és végpont. Pont a körön (life circle) és pont a kör közepén egyszerre. Origó. Van, hogy saját Magadért kiáltasz, mert elvesztél. Ülsz és rácsodálkozol, milyen különleges a világ, mennyi érdekesség van benne és nem csodálkozol rá saját Magadra. Hiszen Miattad olyan csodálatos a világ. Te teszed azzá. Ha nem lennél, nem lenne Neked világ. Azt hiszem, örülök Magamnak. Sőt! Most, hogy ezt leírtam, már nem csak hiszem:) És örülök annak, hogy Létezem. Gyere, üldögéljünk egyet és nézzük Együtt, hogy nő a fű.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Örülök, hogy megvagy!!!
Keresni önmagad, 1 életre szóló ‘játék’!!
:–)))
Én is örülök:) És én is játéknak gondolom, csak néha nehezebb felfogni játékként:)
🙂
Szép napot neked!!
Neked is szép napot kedves morfondírozó és a blogoddal mosolyt varázsoló p:)
Az élet legkönnyebb és egyben a legnehezebb játékáról írtál.
kívánom, hogy minél hamarabb a legkönnyebb legyen (ismét)
napfényes délutánt!
fv
Én is ezt kívánom magamnak és természetesen Neked is kedves fv:)