Azt hiszem elveszítettem a középpontom. Kiszédültem belőle. Talán ezért nem is igazán írtam és írok. Keresgélek. De lassan visszatérek. Az ember keresi az értékeket az életében, ami fix pont lehet, támaszkodhat rá és lehet kiindulópont és végpont. Pont a körön (life circle) és pont a kör közepén egyszerre. Origó. Van, hogy saját Magadért kiáltasz, mert elvesztél. Ülsz és rácsodálkozol, milyen különleges a világ, mennyi érdekesség van benne és nem csodálkozol rá saját Magadra. Hiszen Miattad olyan csodálatos a világ. Te teszed azzá. Ha nem lennél, nem lenne Neked világ. Azt hiszem, örülök Magamnak. Sőt! Most, hogy ezt leírtam, már nem csak hiszem:) És örülök annak, hogy Létezem. Gyere, üldögéljünk egyet és nézzük Együtt, hogy nő a fű.