Walzer
2007 június 27. | Szerző: Nighthaven |
Ha táncra kér az Élet, ne mondj nemet. Élj a lehetőséggel, még akkor is, ha megvan az esélye annak, hogy megszédülsz. Elveszted az egyensúlyod a pörgéstől s minden elmosódik körülötted. Csak színeket látsz és színeket. A formák megszűnnek létezni. A formák, amiket Te öntöttél a saját olvasztótégelyedben, ami szintén Általad öntődött ki korábbi tapasztalataidból. Így valójában a világ, amelyben élsz, Önnön Magad vagy. Te vagy a világ. Én vagyok a világ. Túl az egó korlátain. Mert itt szó sincs egoizmusról. És így válhat teljesen világossá, hogy minden istenkáromlás nélkül mondhatjuk magunkról, hogy Istenek, Teremtők vagyunk. Erős szavak, pedig így van. Hiszen ki más formálhatná az Életét, mint Te magad. Ki léphet arra az útra, ami ma vagy holnap megváltoztathat Téged, mint Te Magad. Ki maga az Élet Önmagának, mint Te Magad. Tehát ki kérhet fel Téged egy keringőre, mint Te Magad.
Gabriél
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
lehet, hogy én vagyok a hülye, vagy a tükör görbe, nem tudom, de nem talállak, a keresőben és most is csak ezt az egy bejegyzésedet látom.. hogy van ez? nálam van a hiba??
amúgy igazad van, mint mindig… (még jó, hogy az előzményekből elő tudtalak kaparni valahogy)
fv
Nem Te voltál a hülye, meg a tükör sem:) De most már itt vagyok, pussz:
G:)